Cikk
olvasás: 5 perc
Több mint toborzás: hogyan teremt értéket a recruitment?
Az elmúlt években egy fejvadász csapatot vezettem, és ha egyetlen dolgot kellene kiemelnem, amit a szakmám megtanított, az az lenne, hogy a jó toborzás ritkán múlik a szerencsén. Sokan még mindig úgy gondolnak a recruitmentre, mint egy folyamatra, amely egy álláshirdetés feladásával kezdődik, majd jelentkezők érkeznek rá. Ez bizonyos esetekben működik is, de minél speciálisabb vagy nagyobb tapasztalatot igénylő egy pozíció, annál kevésbé lehet erre építeni.
A legjobb szakemberek jelentős része ugyanis nem aktív álláskereső; nem böngészi naponta az állásportálokat és nem feltétlenül tervezi a váltást. Ettől még lehet nyitott egy új lehetőségre - csak nem biztos, hogy ő fogja megtenni az első lépést.
Ezért gondolom úgy, hogy a recruitment ma már sokkal inkább kapcsolatépítésről, piacismeretről és hosszú távú gondolkodásról szól, mint pusztán pozíciók betöltéséről.
Pályafutásom során azt tapasztaltam, hogy a legsikeresebb toborzási folyamatok mögött mindig erős üzleti együttműködés áll. A recruitment nem önmagában létezik, nem az a célja, hogy minél több önéletrajz érkezzen be vagy, hogy minél gyorsabban lezárjunk egy keresést. A cél az, hogy olyan emberek csatlakozzanak a szervezethez, akik valódi értéket tudnak teremteni, és hosszú távon is sikeresek lehetnek a szerepükben.
Ehhez viszont nem elég ismerni a pozíciót, hanem érteni kell az üzleti környezetet, a csapat működését és azt is, hogy az adott szerepkör milyen problémát segít megoldani. A legjobb recruitment szakemberek szerintem nem egyszerűen embereket keresnek. Segítenek összekapcsolni az üzleti igényeket a munkaerőpiaci realitásokkal.
A toborzással kapcsolatban gyakran felmerül az a feltételezés, hogy a jelöltek döntéseit elsősorban a fizetés határozza meg. Természetesen a kompenzáció fontos tényező, de az évek során azt láttam, hogy sokszor egészen más szempontok döntenek.
Volt olyan jelölt, akit az motivált, hogy közelebb dolgozhasson az otthonához, és naponta kevesebb időt töltsön utazással. Mások számára a szakmai fejlődés, a vezető személye vagy éppen a projektek jellege volt a legfontosabb. Ezért hiszek abban, hogy a sikeres toborzás egyik alapja a valódi kíváncsiság: meg kell érteni, hogy mi fontos az adott ember számára, mert csak így lehet megtalálni azt a lehetőséget, amely valóban illeszkedik az elképzeléseihez.
A különböző toborzási csatornák közül számomra mindig kiemelkedő szerepe volt a munkatársi ajánlásoknak, aminek egyszerű oka van: a bizalom.
Amikor valaki egy ismerőse ajánlására kezd el érdeklődni egy lehetőség iránt, már eleve egy másik kapcsolódási pontból indul a beszélgetés: a jelölt nem egy hirdetéssel találkozik, hanem egy olyan ember tapasztalatával, akiben megbízik. Az ajánlások ráadásul nemcsak a toborzást segítik, hanem sokat elárulnak egy szervezet kultúrájáról is. Ha a munkatársak szívesen ajánlják a saját munkahelyüket a szakmai kapcsolataiknak, az általában jó jel.
Éppen ezért gondolom azt, hogy egy jól működő ajánlási program az egyik legértékesebb eszköz, amellyel egy szervezet rendelkezhet. A Stratisnál ráadásul azt látom, hogy az ajánlások sokszor nem pusztán az ösztönzőrendszer miatt érkeznek, hanem azért, mert a kollégák valóban hisznek abban, hogy érdemes itt dolgozniuk azoknak a szakembereknek is, akiket nagyra tartanak.
Az employer brandingről gyakran a közösségi média, a karrieroldalak vagy a különböző kampányok jutnak eszünkbe, amik természetesen fontos elemek, de önmagukban nem elegendők. A legerősebb munkáltatói márka szerintem ott kezdődik, amikor a munkatársak hitelesen tudnak beszélni arról, milyen egy adott szervezetben dolgozni - ezt nem lehet kommunikációs eszközökkel helyettesíteni.
A külső üzenetek akkor működnek igazán, ha összhangban vannak a mindennapi működéssel és a munkatársak büszkék arra, amit csinálnak, valamint szívesen képviselik a szervezetet a saját szakmai közösségeikben.
Most, hogy a Stratishoz csatlakoztam Talent Acquisition Leadként, különösen izgalmasnak tartom, hogy ezeket a tapasztalatokat egy olyan szervezetben kamatoztathatom, ahol a szakmai tudás, az együttműködés és a hosszú távú gondolkodás kiemelt érték.
Hiszek abban, hogy a sikeres toborzás nem kizárólag a recruitment terület feladata. A legjobb eredmények akkor születnek, amikor a szakmai vezetők, a kollégák és a recruitment közösen dolgoznak azon, hogy megtalálják és megszólítsák azokat az embereket, akik hozzá tudnak tenni a szervezet jövőjéhez.
Végső soron ugyanis minden sikeres szervezet mögött ugyanaz áll: a megfelelő emberek.
A szerzőről
Bodor Fruzsina a Stratis Talent Acquisition vezetője, a toborzás-kiválasztási terület szakmai működéséért és stratégiai fejlesztéséért felel.